A mai oktatási rendszerben igen elterjedt és kedvelt kifejezés lett a kooperatív tanulási folyamat, mely röviden jellemezve egy csoport közös munkáját jelenti, egy adott feladat sikeres elvégzése érdekében. De pontosan mi is ez, és miért nem tekinthető újdonsült felfedezésnek?
A csoportos feladatok, játékok mindig is nagy szerepet játszottak a fiatal gyermekek fejlődésében, nem csak az iskola keretein belül, hanem a tanórák utáni elfoglaltságokban is. Hányszor hallhattuk mamáink történeteit, mikor a barátaikkal közösen mentek játszani délután, vagy akár a nagy családoknál, ahol a kollektív munkavégzés az élet alapvető eleme volt. A kooperatív oktatási módszer azonban még ennél is régebbi gyökerekre nyúlik vissza. Az őskorban a társas vadászat, gyűjtögetés is ugyanebben a csoportba sorolható bele. Azonban a hivatalos elnevezés az 1940-es évektől kezdett elismertté válni, napjainkban pedig az egyik legelismertebb oktatási forma a csoportos tanítási-tanulási folyamatok között.
A kooperatív foglalkozást emellett nem összekeverendő a csoportmunkával. A csoportos feladatnál a csapat tagjai többnyire külön, ritkábban együttesen oldják meg, egyazon feladatot, feladatokat. Ezzel áll ellentétben a kooperatív munka, melynél adott a témakör, és ezt kell feldolgoznia a csoportnak. Mindez úgy valósul meg, hogy a pedagógus feltérképezi a közösség tagjainak képességeit, ezek után két módon oszthatja ki a teendőket a diákok számára.
1. A pedagógus célja a közös sikerélmény megtapasztalásának segítése. Így a tanár felméri, miben kiemelkedőek a csoportmunkában résztvevők és ennek megfelelően osztja ki a feladatokat. Minden tanulónak a legmegfelelőbbet, melyet képességeihez mérten, hatékonyan fog tudni elvégezni.
2. A pedagógus célja a fejlesztés, új élmények megtapasztalása. Itt a tanító felméri a diákok képességeit, hiányosságait, és ennek megfelelően tudja a fejlődési irányt meghatározni. Minden tanuló olyan szerepet fog kapni a csoportban, amely nem az erőssége, így át tudja élni azokat a szerepeket is, amelyek távol állnak tőle. Bár ez a módszer nagyobb odafigyelést igényel a tanulók, és a pedagógus részéről egyaránt, ezzel együtt meg is hozza a tőle várt fejlődést, eredményt.
A csoportos oktatás mindezek mellett nem összehasonlítandó az egyéni oktatással. Különböző kompetenciákat fejleszt más-más módszerek alkalmazásával. A csoportos kooperatív oktatás, a társas kompetenciák fejlődésének legjobb eszköze. Vegyük példának a családot, barátokat, munkahelyet, párkapcsolatot. Az élet minden területén alkalmazkodnunk kell másokhoz, a közös együttélés érdekében. Minden szituációban ki kell hoznunk magunkból a legjobbat, amihez folyamatos, életen át tartó tanulás szükséges, melyet leggyakrabban a társainktól, körülöttünk élőktől kapunk meg a legkönnyebben.
A csoportos kooperatív oktatás, így nem csak a következő dolgozatra vagy vizsgára készít fel, hanem az életre is, hogy megtanuljuk kihozni magunkból a legjobbat, vagy fejlesszük azokat a képességeinket melyekre szükségünk lesz a jövőben.